centropuzzle.org
Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (10) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek. A rokkantsági nyugdíjban töltött időszak nem számít szolgálati időnek, a rokkantsági nyugdíj összegét sem veszik figyelembe a nyugdíjszámítás során. (Ha dolgozott a rokkantsági nyugdíja mellett, akkor ennek révén sem szerezhetett plusz szolgálati időt, viszont a félszázalékos nyugdíjnövelésre jogosultságot szerezhetett. Ezt a nyugdíjhatóság hivatalból állapítja meg. ) 2012. január 1-jétől a megszűnt rokkantsági nyugdíjat a rokkantsági ellátás váltotta föl, ennek időtartamával sem szerezhető szolgálati idő, viszont ha mellette esetleg dolgozott, akkor a munkavégzéssel szerezhetett plusz szolgálati időt.
A gyerekemnek tudok indítani nyugdíjbiztosítást?
099 forint nyugdíjat kap majd. Amennyiben ugyanekkora kereset mellett alkalmazottként dolgozott volna, ez az összeg 214. 640 forint lenne. Katás vállalkozóként tehát mindenképpen érdemes valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási formát indítani, például nyugdíjbiztosítást, hiszen nem számíthatunk magas nyugdíjra – és így az adóvisszatérítésre is jogosultak lehetünk. Fontos az öngondoskodás! Ahogy feljebb is láthattuk, a várható nyugdíjunk kiszámítása nagyon bonyolult feladat, és rengeteg a bizonytalansági faktor. Akár vállalkozóként, akár alkalmazottként dolgozunk, vagy ha például a Nők 40 kedvezményt szeretnénk majd igénybe venni, számolnunk kell a jogszabályi változások lehetőségével is. Ráadásul ahogy fentebb kifejtettük, az elöregedő társadalmak tendenciája azt vetíti előre, hogy egyre kevesebb nyugdíjra számíthatunk majd. Nem véletlen, hogy az állam is egyre inkább támogatja az öngondoskodási lehetőségeket. A nyugdíjas éveinkre való megtakarítás tehát nem csak fontos, hanem a fentiek alapján szükségszerű is.
A nyugdíj kiszámítása bonyolult és kiismerhetetlen módszertanként él a legtöbbünk fejében - a valóság pedig nem is áll messze ettől. Hogyan számoljunk a munkából kihagyott évekkel, mekkora nyugdíjra számíthatunk katás vállalkozóként, vagy mi számít bele a jogosultsági időbe a Nők 40 kedvezmény esetén? Cikkünkben a szakértőinknek leggyakrabban feltett kérdéseket vesszük górcső alá. Mindannyiunkat érdekel az a kérdés, mennyi is lesz a nyugdíjunk, amikor elérjük a korhatárt. Az egyéni életpályák miatt azonban nyugdíjkérdés meglehetősen összetett. Számos olyan tényező létezik, amelyek befolyásolják várható nyugdíjunk összegét. Cikkünkben végigvesszük leggyakoribb anomáliákat a nyugdíjszámítással kapcsolatban és választ adunk a felmerülő kérdésekre. Képek forrása: freepik #1 Mennyit ér majd a nyugdíjam a nyugdíjba vonuláskor? Napjainkban szerencsére már számos kalkulátor létezik a várható nyugdíj összegének kiszámítására, ám könnyen kaphatunk kissé eltérő eredményeket. Ennek az az oka, hogy maga a nyugdíjszámítás egy rendkívül soktényezős kérdés.
A fent említett 40 év jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek legalább 32 évet kell elérnie. Tehát legfeljebb 8 évet tehet ki az az egyéb jogviszony, amelyre a kérdés vonatkozik. Nézzük hát meg, mi tartozik a jogosultsági időbe a szolgálati időn felül. Ilyen tényezők: a terhességi-gyermekágyi segély (röviden TGYÁS) gyermekgondozási díj és -segély (GYED és GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), a súlyosan fogyatékos gyermek ápolási díjának szolgálati ideje, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama. A jogosultsági idő azonban csökkenhet öt, vagy ötnél több gyermek felnevelése, illetve súlyosan fogyatékos gyermek ápolása esetén is. Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan szolgálati idő kategóriák is, amelyek nem vehetőek figyelembe ennél a kedvezménynél. Ilyen például az álláskeresési ellátással szerzett szolgálati idő, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje.
Mennyi lesz a nyugdíjemelés, ha nagyobb lesz az infláció? Sok nyugdíjas emberben felmerül a kérdés, hogy mi lesz a nyugdíjjal, ha az infláció magasabb lesz 2, 8 százaléknál? Márpedig a jelen állás szerint úgy tűnik, hogy tényleg magasabb lesz. Ebben az esetben a nyugdíjasok részére elveszik a magasabb infláció miatti – nem megemelt – összeg? Mindenkit szeretnénk megnyugtatni – már ha ez megnyugtató -, hogy nem veszik el, csak egy kicsit késik. Nézzük csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt. Amennyiben a fogyasztói árak növekedése legalább 1%-al meghaladja a tervezett mértéket, akkor novemberben – január 1-re visszamenőlegesen – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha az eltérés kisebb 1%-nál, az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. Egyösszegű kifizetés esetén, a nyugellátást meg kell emelni az egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló, százalékos mérték egytizenketted részével. Látható tehát, hogy a kormány a nyugdíjemelést tekintve biztonságra törekszik – a saját szempontjából -, ugyanis ha a nyugdíjemelés mértéke nagyobb lenne, mint a tényleges infláció, a nyugdíjemelést már nem vonhatná vissza.
centropuzzle.org, 2024