centropuzzle.org
Az Iszlám Közösség kifejezi együttműködési szándékát azokkal a szervezetekkel, vallásokkal, felekezetekkel, melyek célja az előbbiekkel megegyezik. Az Iszlám Közösség minden felfogáshoz barátilag közeledik, amely a szeretet, a béke és a törvényesség talaján nyilvánul meg, elítéli a faji, a vallási, és a nemzetek közti megkülönböztetést. Az Iszlám Közösség biztosítja a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy hatályos törvényeit és egyéb jogszabályait betartja, működését azok keretei közt Iszlám Közösség kijelenti, hogy kapcsolatai az állam vezető szerveivel, hatóságaival a kölcsönös bizalmon alapulnak, bár megközelítéseik módjai különböznek, de céljaik közösek. A közös célok megvalósulása érdekében az Iszlám Közösség vallási és kulturális faladatául vállalja, hogy betölti a híd szerepét Magyarország és az iszlám országok között. Az Iszlám Közösség minden olyan kijelentéstől, cselekedettől elhatárolja magát, amely az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolataival nem hangzik egybe. A "Mindenható és Könyörületes Allah nevében" íródott 45 pontos Szervezeti és Működési Szabályzat pontjaiban megfogalmazódik, hogy a Magyar Iszlám Közösség a Magyarországon élő magyar állampolgárságú muszlim hitvallásúak gyülekezete.
Válaszunk kategorikus NEM! Tiszta, őszinte szívvel mélységesen együtt érzünk az áldozatok családjaival, nem beszélve arról, hogy sok muszlim vallású is volt közöttük! A legteljesebb mértékben elítélünk minden erőszakos akciót, melyet választott allásunk nevében elkövetnek, elítéljük az antiszemitizmust és minden olyan cselekményt, melyet más ember megfélemlítésére, leigázására folytatnak! Minden olyan társadalmi szervezettel együtt kívánunk működni, amely az erőszak lenne dolgozik és a társadalmi békéért és a társadalmi különbségek felszámolására törekednek! Isten egy, aki a Földet az emberiségnek adta, hogy azt a javára szolgálják. Nekünk össze kell fogni azért, hogy mind Hazánknak, mind az egész emberiségnek hasznot tudjunk hajtani, s ezáltal szolgálhassuk a Teremtőnket! Nem falakat kell építenünk, hanem a köztünk lévőket kell lerontanunk és a szeretetben és együttműködésben élnünk Magyarországon! Talán kezdeményezésünk nem talál süket fülekre, s a muszlimok és nem muszlimok végre egy nemes célért fognak dolgozni!
A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az egyik alapító, aki elnöke lett a Közösségnek Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés. Magyar Iszlám KözösségVallás iszlámNemlelkészi vezető Bolek ZoltánTisztsége elnökTagság 1250Alapítva engedélyezés 1988Ország MagyarországSzékhely 1135 Budapest, Róbert Károly krt. nikai szám 0554A Magyar Iszlám Közösség weboldala TörténelemSzerkesztés ElőzményekSzerkesztés Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim). 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet.
Később a kairói Al-Azhar egyetem sejkje megtisztelő figyelmével tüntette ki, s lehetőséget biztosított számára, hogy a napi munkája mellett iszlám teológiai képzésben részesüljön. Ekkoriban már a magyar Hidroexport vállalat vízügyi beruházásait készítette elő Egyiptomban. A sejkkel való éjszakába nyúló beszélgetés után pár héttel mondta ki 1985-ben: "tanúsítom, hogy nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája. " Ebben a pillanatban fejeződött be muszlimmá fejlődése. A sejk adta neki az Abdurrahman muszlim nevet is, ami magyarul annyit jelent: "a könyörületes szolgája". 1986-ban kezdte meg a hazai iszlám szervezését. Erőfeszítései eredményeként 1988. augusztus 15-i hatállyal a Magyar Iszlám Közösséget, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. Évi XLIII. Tc., valamint az iszlám vallás elismeréséről szóló 1916. Évi XVII. Tc. alapján elismert felekezetté nyilvánította Miklós Imre államtitkár, az akkori Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Dr. Mihálffy Balázs Abdurrahmannak elévülhetetlen és nagyszerű érdeme, hogy az iszlámvallást egyházként bejegyeztette.
ükségesnek tartottuk megalapítani a Gül-Baba Comitét, amely politikai, valamint erkölcsi tekintetben bizonyos mértékű felügyeletet gyakorol a mozgalom felett... A Gül-Baba Comité a maga részéről gondoskodni kíván és fog is arról, hogy a gyűjtött összegekből a gyűjtés időtartama alatt csakis a ténylegesen felmerült készkiadások megtérítésére utaltassék ki pénz... Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Arra való tekintettel, hogy az egész mozgalom sem célját, sem eszközét tekintve nem nevezhető bármily tekintetben mindennapi mozgalomnak, azon kívül tekintettel arra, hogy annak eredményessége a lehetőségek legszélesebb határvonalai között mozog, tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a fent kért engedélyt a Gül-Baba Comitében részt vevő tekintélyes személyiségek erkölcsi súlyára való tekintettel minden különösebb korlátozás nélkül három esztendő tartamára megadni méltóztassék... " 1934-ben Durics és Mehmedagics Iszmail már megfordult Egyiptomban, Szíriában és Palesztinában. Jeruzsálemben a Pániszlám Kongresszus zsidógyűlölő fejétől, Hadzs Amin al-Husseini nagymuftitól (Hitler későbbi barátjától) keleti ígéreteket kaptak.
Az iszlám nem egyszerűen dogmatika, hanem életmód is. A hívő, aki meghódol a Koránban kinyilatkoztatott isteni akaratnak, egy komplex cselekvési minta követője lesz, ami életének minden pillanatát befolyásolja. A muszlim hitét nem azzal vallja meg, hogy Istennel kapcsolatot keres, mivel ez lehetetlenség, hanem azzal, hogy követi az általa parancsoltakat. Mindennapi iszlámHa vallásának parancsolatait követi, bármely muszlim köteles lesz hitét nyilvánosan megvallani, elvégezni a napi ötszöri imát, Ramadánkor böjtölni, adakozni a szegényeknek, a hitért küzdeni, s ha tud, életében legalább egyszer Mekkába zarándokolni. A valóságban azonban ennél többet jelent: a szigorúan megkövetelt önfegyelmet. A muszlim az isteni akarat fegyelmezett követőjeként lép be a mecsetbe, vagy teríti le imaszőnyegét. Hódolatáért cserébe valós szükségleteinek biztos kielégítése a válasz. Amíg a többi világvallás a test ördögéről beszél, addig az iszlám híve számára tilalmas, hogy testét lelke üdvéért sanyargassa.
Canon Taylor, Paper read before the Church congress at Walverhamton, Oct 7. 1887, Quoted by Arnond in The Preaching of islam p. p. 71-72. (Canon Taylor előadásából, amelyet 1887. október 7-én olvasott fel a Walverhamton-i Egyházi Kongresszuson. Arnond idézi az Iszlám hirdetése című műve 71-72. oldalán. ) "Az igazságérzet az Iszlám egyik legszebb elképzelése. Amikor a Koránt olvasom, akkor abban megtalálom az élet dinamikus alapelveit, valamint azokat a nem misztikus, nagyon gyakorlati etikai magatartásformákat, amelyek a napi élethez szükségesek, és amelyek mindenki által elfogadhatók. " Sarojini Naidu, Lectures on " The Ideals of Islam" see Speeches and Writings of Sarojini Naidu. Madras 1918, p. 167. (Sarojini Naidu Előadások az Iszlám elképzelései című témában Sarojini Naidu beszédei és írásai, Madras, 1918. 167. oldal) "A történelem mindenesetre megvilágosítja azt, hogy a legenda a fanatikus muszlimokról, akik keresztülsöpörtek a világon, és karddal kényszeríttették a meghódított népeket az Iszlám gyakorlására, egyike azon fantasztikusan abszurd mítoszoknak, amit a történészek valaha is emlegetnek. "
Mindazonáltal, hogy kedvelte a kunokat, s később a betelepült tatárokat, s életmódja is hasonló volt, nem állíthatjuk biztosan azt, hogy királyunk felvette volna az iszlám vallást. László kun nőt szeretett, kun volt az édesanyja, kunok voltak a barátai, kunokkal harcolt és… kunok voltak az orgyilkosai is. Szokása szerint 1290 tavaszán is a kunokhoz ment, amikor július 10. -én ismeretlen okok miatt három kun orgyilkos megölte. A közeli püspöki székhelyen, Csanádon temették el. A gyilkosságot a királyság kun származású nádora, a muszlimból kikeresztelkedett Mizse és annak testvére, valamint László ágyasának, Éduának a bátyja bosszulta meg. A tatárok Mielőtt megvizsgálnánk a hazánkba betelepült túlnyomórészt minden bizonnyal muszlim vallású tatárokat, kitekintést kell adnunk egy rövid összefoglaló keretében a Mongol Birodalom és az Arany Horda történetére. A Mongol Birodalom Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin, már 40 éves elmúlt, amikor 1206-ra sikerült egyesítenie valamennyi mongol törzset.
Igenis, be kell bizonyítanunk mind a történelmünkkel, mind napi cselekedeteinkkel, hogy ez ország állampolgáraiként és velem együtt sokan magyar származásúként is számunkra idegen minden effajta és hasonló cselekmény! Hiszen mindannyiunk számára ugyanaz a Teremtő, bár hogy is nevezzük! Történelmünk több évszázada bebizonyította, hogy Magyar földön a muszlimok békében éltek a más vallásúakkal együtt. Most is ez a célunk, együtt dolgozni Mindenkivel szeretett Hazánk gyarapodásáért! Isten legyen velünk! Kívánok minden kedves Olvasónak hosszú életet, boldogságot és egészséget. A Magyar Iszlám Közösség elnöke A MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉGRŐL RÖVIDEN A volt Állami Egyházügyi Hivatal politikai szempontok miatt 1988. augusztus 15. -től engedélyezte bejegyzett egyházként a Magyar Iszlám Közösség működését Dr. Mihállfy Balázs elnökletével. Ekkor az aláírók, akik magyar muszlimnak vallották magukat, huszan voltak. 1990-ben az új jogszabályok szerint a Fővárosi Bíróság 19. sorszám alatt ismételten bejegyezte a Közösséget, mint egyházat.
Az Iszlámban ennek speciális helyzete és jelentősége van. Az Iszlám szerint, Allah nemes célra teremtette az embert, arra, hogy Őt imádja és az Ő tanításai és útmutatásai alapján erényes életet éljen. Hogyan tudná az ember, mi a szerepe és létének célja, ha nem kap folyamatos és gyakorlati útmutatásokat azzal kapcsolatban, hogy mit akar tőle Allah? Ekkor van szükség a prófétaságra. Így Allah minden népből egy vagy több prófétát választott ki azért, hogy ezek vigyék el üzenetét az embereknek. Jogosan tehetjük fel most a kérdést: Hogyan kerültek kiválasztásra a próféták és ki kaphatta meg ezt a nagy kegyet? A prófétaság Allah áldása és figyelme, amelyet Ő annak ad, akinek akar. Áttekintve azonban a történelem során fellépő különböző hírvivőket, a próféták három tulajdonságát lehet határozottan felismerni: Erkölcsi és intellektuális szempontból a legjobb a közösségbe. Ez azért fontos, mert a próféta élete modellként szolgál követői számára. A próféta személyisége meg kell, hogy ragadja az embereket, azért, hogy elfogadják üzenetét és ne riadjanak el tőle esetleges hibás jelleme miatt.
centropuzzle.org, 2024