centropuzzle.org
Anyakönyvei 1688-tól vannak vezetve. "Egyház-Gellének kéttornyú egyháza kétségtelenül Csallóköz egyik legnagyobb régisége és legnevezetesebb építészeti emléke. A homlokzat alkata és díszítménye még részben a román építészeti idomra s általában az átmeneti (ti. a román építészetből a gótba) korszakra mutat. Az egyház szentélye máris tisztán a koragót (... ) ízlés idomában épült. Nevezetes ritka szépségű szentségháza, mely a templom oldalfalán a szokott gót toronyalakban egészen a csúcsívezet párkányzatáig emelkedik, faragott kőből készítve s a gót ízlés legszebb díszítményeivel pazaron ékítve. ) "Egyházgelle községben a róm. templom a község kellős közepén fekszik. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, melynek azonban ma már nyoma nincs. A templom akácfákkal van körülültetve, a község lakházai pedig a templom körül körben vannak építve, mi az átutazóra azon benyomást teszi, hogy ő nem (Egyház)-Gelle kis-, hanem valamely nagyközségen utazik keresztül. A templom Szt. István király idejéből való.
Béla és fia, a későbbi V István közt azonban viszály támadt, s mivel Lothárd az utóbbi mellé állt, és menekülnie kellett, IV. Béla a két falut 1269-ben Péterfia Miklós ispánnak adta. Ő Héder Jakabnak engedte át 70 márkáért. Lothárd V. István trónra lépésével, 1270 végén váltotta vissza Bőst és Árpádsokát Héder Jakabtól, s gyorsan újabb csallóközi birtokokat vásárolt: Né-pekarcsát (a későbbi Amadekarcsát), Nyéket (1282), majd Várkonyt. Az Ama de család a XIV. század elején egy ideig Pákát is birtokolta. 1468-ban (szeptember 27-én) Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a településnek (több szerző szerint akkor már mezővárosnak). évi portális összeírás szerint Amade László 23 porta után adózott. században az Amadék német telepeseket hoznak Bősre. 1565-ben Magyar- és Német-Bős elnevezéssel találkozhatunk az okiratokban; később egyesülnek. A Nyaradhoz közel eső részt a helybeliek még ma is a német Hochstadt "magyarosított" formájában hóstátnak hívják. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 195 házzal és 1803 lakossal szerepel.
katolikusok; a községben nincs templom; postahivatala Egyházgellén van, távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. A fent említett várkastély épülete még a XVIII. század első felében állott; tulajdonosai a falunak a pozsonyi várhoz (Gelle-vidékhez) tartozó részeit is használták. Ma a házsornyi falurész utcájába térve jobb kéz felől egy leromlott állapotban levő raktárt és gazdasági épületet fedezhetünk fel; ez maradt a várkastélyból, amelynek központi része a mai út túloldalán állt egészen 1943-ig; helyére családi házakat építettek. A község határában található a Re-gence nevű dűlő, amely egy régen elpusztult község nevét őrzi. Korábbi létezéséről II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletéből szerzünk tudomást, ahol mint királyi birtok szerepel, ugyanúgy, mint az 1553. évi portális összeírásban. BUDAFA Mint közigazgatási egység, 1940-ben jött létre Kis- és Nagybudafa, vagy más néven Kis- és Nagybudafalva községek egyesítésével Budafalva néven. 1948-ban a község nevét Budafára módosították.
László oklevelében pedig Zalonta Zakalos néven tűnik fel. 1347-ben már vámos hely, s ez idő tájt Danch fiai tartanak igényt némely részére. 1553-ban Felpéczy Ferenc és Szentpéteri János a birtokosai. században a pannonhalmi apátság birtokolja, majd a pozsonyi klarissza apácáké, a rend feloszlatása után pedig a kincstár (vallásalap) birtokába került, majd a kincstártól a XVIII. század végén az Esterházyak vették meg. Egy része a XVI. század végétől helyi nemeseké. Az 1787-es adatok szerint a községben 87 ház volt 657 lakossal. évi Nagy Lajos-féle összeírásban pedig már 140 házzal és 953 lakossal szerepel. század elején a községben nagyobb "olajütő" működött. Apácaszakállas klasszicista stílusú református temploma 1770 táján épült. 1851-ben (Fényes Elek, i. 54. ): Apácza-Szakállas, magyar falu, Komárom vármegyében, a Csallóközben, Komáromhoz 4 mérföldnyire, a pozsonyi országút mellett. Nevét hajdani birtokosától, a pozsonyi Szent Klára szüzektől vette. Határa 48 398/16 hold, u. 1324 hold szántóföld, 1564 hold kaszáló, 1791 hold legelő, 100 hold mocsár, 59 hold beltelek.
1460 és 1488 között az oklevelekben gyakran találkozunk Tho-mas litteratus de Erdewhatkarcha nevével. Ugyancsak királyi emberként szerepel 1478-ban Erdewhatkarchai Cosma fia Ferenc. A XVI. század végén, illetve a XVII. század elején Erdőhátkarcsa nagyobb része, házasság és vétel útján, a Derghi Somogyi család kezére került, de a XIX. század elején már a Bartal családnak van itt nagyobb birtoka. század elején Bartal Aurél főispán a földesura, akinek itt egy nagyobb kastélya is volt, amelyet 1830-ban id. Bartal György építtetett. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 18 házzal és 125 lakossal szerepel. 1851-ben (Fényes Elek, i. ): Karcsa (Erdőhát-), magyar falu Pozsony vármegyében: 117 katolikus lakossal. A közigazgatásilag Királyfiakarcsá-hoz tartozó Erdőhátkarcsa téglalap alaprajzú, kétszintes, parkkal körülvett kastélya 1830-ban épült klasszicista stílusban. A főhomlokzat középső részét négyoszlopos, jón oszlopfővel díszített árkádos portikusz képezi, a saroklezárást rusztika teszi hatásosabbá.
centropuzzle.org, 2024