centropuzzle.org
A béta sejtekből az inzulinnal együtt, azzal arányos mennyiségben C-peptid is felszabadul. Az orvostudomány ismeri és diagnosztikai célra használja is ezt a fehérjét. Diabéteszes betegeknél ennek segítségével szokták megnézni, hogy mennyi inzulint termel az adott egyén. Magyar nyelvű "tudományos értékű" írásként egy 2020. március végén megjelent esettanulmányt találtam, amelynek kritikája az előző forrásnál megtalálható. Mivel a sebgyógyulást ez a forrás meg sem említi, így jelen blogbejegyzés keretében nem is foglalkozom többet vele. Nézzük át a nemzetközi szakirodalmat közösen! Ana Gomes (Porto, Portugália) és munkatársai 2017-ben tekintették át a peptideknek a krónikus diabéteszes lábfekélyek és egyéb fertőzött bőrsérülések kezelésében történő alkalmazásával szerzett előző néhány év tapasztalatait. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a hatékony sebkezelés fejlett orvosbiológiai megközelítésének célja a nyitott seb antimikrobiális védelme, valamint a gyors és helyes gyógyulás elősegítése, hogy a teljesen működőképes egészséges bőr gyorsan helyreállítható legyen.
Még 2002-ben a European Journal of Medical Research c. szaklapban publikálták Scott Langer (Bochum, Németország) és munkatársai kutatási eredményeiket, amelyek során a C-peptid hatását vizsgálták a sebgyógyulásra és a mikrocirkulációra, diabéteszes egerekben. Eredményeik szerint a C-peptid szisztémás beadása nem befolyásolta a sebgyógyulást vagy a standard mikrocirkulációs paramétereket. A leukocita/endothelium kölcsönhatás szignifikáns (p<0, 05) növekedést mutatott a tapadó leukociták számában 15 nappal a seb létrehozása után. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a C-peptid csoportban a venuláris endotheliumhoz tapadó leukociták jelentősen megnövekedett számán kívül nem észleltek változást a sebgyógyulásban és a mikrocirkulációban. A C-peptid injekció utáni neutrofil toborzás azért érdekes, mert csökkentheti a fertőzés kockázatát diabetes mellitusban. Ezzel szemben 2014-ben Mahendra Prasad Bhatt (Chuncheon, Dél-Korea) és munkatársai a C-peptiddel végzett helyettesítő terápiát már feltörekvő stratégiának nevezik a diabéteszes vasculopathia megelőzésében.
Arra az esetre, ha a cég nem tenne eleget az ideiglenes biztosítási intézkedésnek, a versenyhivatal rendelkezett arról, hogy a reklám közzétevői (Médiaworks, Facebook, Youtube, ), valamint a Max-Immun honlapjait üzemeltető tárhelyszolgáltató cég is köteles legyen eltávolítani a reklámokat. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
A hirdetések többek között azt ígérik, hogy a termék "kitűnő a súlyos kimenetelű koronavírus kezelésére" és "az első külföldi koronavírussal fertőződött beteg, német nyelvű területen 30 óra alatt tünetmentes lett a proinzulin C-peptid alkalmazásával". A hatóság kiemelte: a gyógyhatású készítményeket kereső vásárlók a fogyasztók speciális, fokozottan sérülékeny csoportját jelentik, akik a gyógyulás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak az ezt ígérő reklámokra. Mivel az ilyen fogyasztók döntéseiben a várt gyógyító hatás minden egyéb tényezőt megelőz, így akár anyagi erejüket meghaladó kiadásokra is hajlandóak. Mivel a COVID-19 vírusos megbetegedés világszerte továbbra is folyamatosan terjed, és jelenleg nem áll rendelkezésre ellene oltóanyag, a GVH – ideiglenes biztosítási intézkedésként – halaszthatatlanul szükségesnek ítélte meg a vélhetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megtiltását. A hatóság döntése szerint a Max-Immun Rák- és Immunkutató Kft. -nek a Vargapeptide termékcsaládba tartozó vagy bármely más név alatt úgynevezett proinzulin C-peptidet tartalmazó termékek valamennyi elérhető reklámját el kell távolítania.
A SHANK3 fehérje és az autizmus kapcsolatából pedig azt tudjuk, hogy: "A Shank3 mutáció azért elég kis része az autista eseteknek, kb 1%. (Leblond 2014) Fordítva igaz: hogy ha Shank3 hiány van az már esélyes, hogy autizmust eredményez. Ami itt kérdésként felmerül, hogy más okból kialakuló autizmusra is hathat-e ezeknek az útvonalaknak a megcélzása? Minden autizmus esetén szétesik az aktin váz? Ha igen, lehet, de egészen eddig kifejezetten a Shank3 hiánya miatti aktin váz hibák helyrehozásának módszereiről beszéltünk…" Tehát nem a Shank3 itt a lényeg az autizmussal kapcsolatban, hanem az, hogy ez a fehérje kapcsolatban áll a sejtvázzal (aminek egyik alkotója az aktin), ami ha sérült, akkor nem képes az idegsejt megfelelő számú, formájú, funkciójú tüskét (denderitet) készíteni. És ez a károsodás más fehérjéken keresztül is létrejöhet, ezért ha a Shank3-at pátyolgatjuk, az simán lehet, hogy nem oszt nem szoroz semmit sem. "Ez így tök jól hangzóan összeáll, hogy inzulin, kofilin, Shank3, aktin, csak éppen az összes idézett cikkben C-peptidről nincs sehol szó! "
Arra kértem Sánta Annát, hogy elemezze ki ezt a cikket. Azért őt kértem fel, mert a cikkben a Shank-fehérjecsaládot említik és ő éppen ezeket tanulmányozza, doktori disszertációt fog írni róluk. Szakértő: Sánta Anna bemutatkozása Ugyanazt az alap és mesterszakot végeztem, mint Dodó (azaz molekuláris bionikát és orvosi biotechnológiát). Az alapképzés végén találtam meg a mostani csoportomat is, ahogy agyi idegsejtek fehérje rendszereit, kapcsolatait vizsgáljuk. A munkámból OTDK helyezésem lett, és ezután folytattam a kutatás PhD hallgatóként, ami mellett igyekszem online ismeretterjesztéssel is egyre többet foglalkozni. @Annaomics néven megtalálható vagyok a legtöbb felületen 😊 Összefoglalva azt írják a C-peptid rajongók, hogy az autizmus összefüggésben áll a Shank3 fehérjével (ami egyes idegsejtjeink lakója) és az inzulin sok más fehérjén (pl. aktin, kofilin) keresztül képes hatni rá, tehát akkor a C-peptid is jó az autizmusra. Kezdjük ott, hogy:"Az elsőként idézett cikk eredménye még elég kezdetleges, és ezt az írói is kijelentik benne.
Az antimikrobiális peptidek (AMP-k) terápiás értéke fertőző kórokozókkal, köztük parazitákkal szemben is jól ismert, és jelenleg számos, AMP-t tartalmazó topikális készítmény klinikai alkalmazásban van. Ezzel párhuzamosan rengeteg sebgyógyító peptidet és peptidekkel graftolt kötszert mutattak be az elmúlt években, amelyek nagyon ígéretesek a krónikusan fertőzött sebek kezelésének újszerű stratégiáira. Megállapították, hogy a diabéteszes lábfekélyben és más bőr- és lágyrész fertőzésekben a helyi alkalmazásra szánt peptidalapú anyagok fejlesztése még mindig gyerekcipőben jár, és jövője meglehetősen ígéretes és izgalmasnak tűnik: az eddigi eredmények alapján a peptid-tudósok és az ezen a területen dolgozó egészségügyi szakemberek jövőbeni közös erőfeszítései valószínűleg innovatív megoldásokat fog találni erre az egész világon egyre inkább elterjedt egészségügyi kérdésre. A peptidekkel és a sebgyógyulással több tanulmány is foglalkozik, egy másik blogbejegyzésben talán még vissza is térünk rájuk.
centropuzzle.org, 2024