centropuzzle.org
Az 1956-os forradalomra emlékezik a város október 23-án délelőtt. Az ünnepi program 10. 30-kor kezdődik: ekkor megkoszorúzzák az emléktáblát a Magyar Földrajzi Múzeum főbejáratánál (Budai út 4. ) Tizenegy órakor tartják a városi megemlékezést és koszorúzást a városközpontban, az '56-os emlékmű terén. Ünnepi beszédet mond T. Mészáros András, Érd polgármestere. Tovább... Az érdi baloldali ellenzéki pártok az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján nem vettek részt a városi rendezvényen, külön tartottak megemlékezést a főtéri 56-os emlékműnél. 2016. október 23-án 10. 30 órától Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére ünnepséget és koszorúzást rendez a Városközpontban, az 1956-os emlékműnél. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére ünnepséget és koszorúzást rendezett Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városközpontban és az 1956-os emlékműnél. A hősiesség, a köszönetadás és a szabadság lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára szervezett megemlékezés központi gondolata - közölte Vargha Tamás sajtótájékoztatón.
Publikálva: 2018, október 24 - 09:02 A Rákóczi Szövetség meghívására – a korábbi hagyományokhoz híven – a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola 30 diákja vett részt a budapesti Gloria Victis rendezvényen, amelyen a Kárpát-medence középiskolás diákjai találkoztak és emlékeztek 1956-ra. Dunaszerdahelyről összesen 90 középiskolás diák utazott a budapesti rendezvényekre. A mi iskolánk mellett az Építészeti Szakközépiskola, a Vámbéry Ármin Gimnázium és a Magángimnázium diákjai kapcsolódtak be a programokba. A déli órákban a diákok egy történelmi sétán vettek részt a Dunán. A Táncsics és a Rákóczi hajók fedélzetéről, gyönyörű napsütésben idegenvezető segítségével csodálhatták meg Budapest történelmi emlékhelyeit. A kétórás séta elején a bodrogközi születésű Erdélyi Claudia, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője, köszöntötte a diákokat és kiemelte 1956 lelkiségét, szellemiségét. Ebéd után a Műszaki Tudományegyetem aulájában kezdődött az ünnepi megemlékezés, majd ezt követte a hagyományos fáklyás felvonulás a Bem térre.
A lyukas lobogó a forradalom szimbólumává vált. A tömeg a beszédek elhangzása után nem oszlott fel, a Margit hídon át az Országházhoz indult, ahol egyes források szerint már kétszázezer fősre duzzadt. A tüntetők a Kossuth téren függetlenséget kö követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, a tizenhat pontból álló követelésük felolvasása céljából. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban megakadályozta az épületbe való bejutást. Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre – felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők. A Rádiónál a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat, jelszavakat kezdtek skandálni, mire válaszul az ÁVH a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat.
Vissza
centropuzzle.org, 2024