centropuzzle.org
A hatályos szabályozás értelmében rendkívül fontos az illetékességi szabályokbetartása, hiszen a közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, amely jogszabályi rendelkezés megsértése a közjegyző eljárási cselekményének érvénytelenségét vonja maga után[14]. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező[15], így a kérelmező személyesen vagy képviselője útján járhat el, azonban az eljárásjogi képviselet szabályai szerint, ami azt jelenti, hogy a kérelmezőt kizárólag a jogszabály által meghatározott személyi kör képviselheti[16], ideértve természetesen a jogi képviselőt is. Kiemelendő, hogy – az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szabályozási elveivel összhangban – az elektronikus ügyintézésre kötelezett személyi kör esetében immáron kizárt a papíralapú eljárás, e szabály megsértése esetén az eljáró közjegyző a kérelmet visszautasítja.
Mindazonáltal, az előbbiekben említett eljárási jogorvoslaton túl lehetőség van a jogügylet érvénytelenségének megállapítása iránti igényérvényesítésre, tehát a létrejött és jóváhagyott egyezség utólagosan önálló keresettel is támadható. 4, Összességében véve kijelenthető, hogy mind az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás, mind az egyezségi eljárás közjegyzői ügyszakba helyezését az ezredfordulót követően fokozatosan növekvő bírósági ügyteher csökkentése iránti jogalkotói törekvés indukálta, amellyel a bírósági eljárások gyorsítását kívánták elősegíteni. Az úgynevezett régi Polgári Perrendtartás a perek észszerű időn belül történő befejezésének alapelvi követelményével, az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésének lehetőségével és a bíróság objektív felelősségének deklarálásával kívánta előmozdítani a bírósági eljárások lehetőségekhez mérten történő gyorsítását, amelyet a jogalkotó azzal is támogatni kívánt, hogy a jogvita érdemi elbírálását nem igénylő hatásköröket a bíróságon kívüli fórumra – így a közjegyzőséghez – telepítette át.
Külön kitértem a joghatóság, hatáskör illetékesség kérdésére, valamint a közjegyzői kizárás eseteire. A kutatásom második, nagyobb lélegzetű témaköre a fizetési meghagyásos eljárásról szól. Ennek a témának az aktualitását az adja, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra a 2009. törvény megszületésével (továbbiakban: Fmhtv. ), külön jogszabály tartalmazza a szabályokat, ezzel kiemelve ezt a közjegyzői nemperes eljárást a többi közül. Az új szabályozás alapjaiban más, mint a korábbi, a Polgári Perrendtartásban fellelhető joganyag. Legfontosabb változás, hogy ezen eljárás a bíróságtól átkerült a közjegyzői feladatok közé, ezzel lényegesen átalakítva mind a bíróságok, mind a közjegyzők napi munkáját. A dolgozatom nemcsak az új jogszabály normáit részletezi, hanem kitérek benne az európai fizetési meghagyásos eljárás szabályaira is, illetve összehasonlítom azokat a lényeges pontokat, amelyek a korábbi normákhoz képest megváltoztak. Bizonyos kérdésköröknél fontosnak tartottam, hogy bemutassam, más európai országok, például Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria legfontosabb szabályait, milyen modelleket követnek, milyen tendencia figyelhető meg Európa szerte.
centropuzzle.org, 2024