centropuzzle.org
(Nagy különbség van a kolbász ízlelgetése és a róla készült fénykép között! ) A világháló sok-sok felvételt és szakanyagot tartalmaz, amely csillagászati témájú, csakhogy a nem hozzáértők eltévednek az információk tengerében. Ezért egy külön mellékletben felsorolom a korrekt helyeket, és irodalomjegyzéket is mellékelek. A tanórák keretében gyönyörű képeket és filmeket lehet vetíteni. 2009 a csillagászat nemzetközi éve volt. Így jelenhetett meg az Eye on the Sky filmsorozat, amely a Youtube-on elérhető. Magyarul: Égre néző szemek (szinkronos) címen találjuk meg. A sorozat néhány perces filmekből áll, amelyek látványos – valódi – képsorokkal rendelkeznek. A sokféle témát feldolgozó részekhez szükség van szakmai magyarázatra is. Természetesen sok előzetes ismeretre is szükség van. Az elektromágneses hullámok, a színképek fajtái és magyarázata, atomfizikai alapismeretek. Saját tapasztalatom alapján egy nyolcadikos diák is megérti ezeket az ismereteket, sőt, élvezi. A MI MICSODA könyvsorozat sok olyan kötetet tartalmaz, amely a csillagászathoz kapcsolódik.
A Cheops az ESA fantáziaképén Forrás: ESA/ATG medialabMagyar hozzájárulásA Cheops programjában a miskolci Admatis Kft., továbbá a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vesz részt. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot. Ezzel a mindössze 56 kg tömegű műszerben 1, 2 kilogrammnyi magyar alkatrész került a világűrbe. A Cheops programjában részt vevő magyar kutatók főként az exobolygók körül keringő holdak (exoholdak) kimutatására alkalmas megfigyelési stratégiák kidolgozásában, az észlelendő célpontok kiválasztásában, valamint a megfigyelési adatokat feldolgozó szoftverek fejlesztésében vettek részt a konzorcium megalakulása óta eltelt hat évben. A Cheops legfelsőbb irányító testületeiben Kiss László (CSFK) és Szabó M. Gyula (ELTE GAO) képviselik Magyarországot, de a Berni Egyetemen dolgozó magyar kutató, Simon Attila szerepe is jelentős, ő ugyanis exoholdszakértőként és szoftverfejlesztőként működik közre a Cheops projektben.
A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Az ezek által kapott nagyon pontos fényességadatok rengeteg fontos eredményre vezettek a csillagok fényességváltozásával kapcsolatban, nem mellesleg néhány újabb exobolygó is "horogra akadt" a gazdacsillag előtti átvonulás jellegzetes fénygörbéje alapján. Az exobolygók felfedezésében az igazi áttörést a 2009-ben indított Kepler űrszonda hozta, amivel a csillagok fényességének néhány milliomodnyi változását is detektálni lehetett. Működésének majdnem tíz éve alatt a félmilliónál több csillagról gyűjtött adatsorban majdnem 2700 exobolygó által okozott fedést sikerült kimutatni, így tehát az ismert exobolygók nagyobbik hányadának felfedezését a Kepler-küldetésnek (és a Kepler folytatásának tekinthető K2 missziónak) köszönhetjük. A Kepler által vizsgált eredeti égboltrészleten a négyéves folyamatos adatsor alapján ráadásul nemcsak egyedi exobolygókat, hanem bolygórendszereket – amelyekben tehát több bolygó is kering a gazdacsillag körül – is sikerült találni. Akadt köztük olyan rendszer is, amelyben 8 nagybolygó kering a központi csillag körül, akárcsak a mi Naprendszerünkben.
14–13 millió évvel ezelőtt) rakódtak le. Ekkor a területet egy szigetekkel, félszigetekkel tagolt sekély és meleg tenger borította, amely rendkívül gazdag élővilággal rendelkezett. A bádeni rétegsor egyik legszebb feltárása a Meszes-tető déli oldalában kereshető fel, a Remete-barlangoknál. 2 / 11Fotó: Veres Zsolt A Szent-kút feletti Remete-barlangok látképe Itt olyan karbonátos és törmelékes üledékes kőzetek tárulnak fel, amelyek homok nagyságú szemcséi a hullámzás által összetört egykori tengeri mészvázú élőlények vázelemeiből (pl. mohaállatkák, algák, kagylók stb. ) épülnek fel. A feltárásban tanulmányozható bizarr alakú, hullámos falfelületek annak köszönhetik kialakulásukat, hogy a különféle módon cementált kőzetrétegek eltérő sebességgel pusztulnak a külső erők hatására. A puhább részek helyén bemélyedés alakul ki, míg a keményebb padok párkányként magasodnak ki a fal síkjából. Ebbe a könnyen faragható kőzetfalba mélyültek azok a Remete-barlangok, amelyeket lakóbarlangként és kápolnaként is használtak a remeték a középkor óta.
Professzora azt kérdezte: "Derítse ki, hogy egy kristályban az atomok egyensúlyi helyzete a kristályrács szimmetriapontjaiba esik-e! " Wigner visszaemlékezése szerint: "A kristályok világa csodálatos szimmetriákkal van tele. Én különösen szépnek találtam a kén szimmetriáit. A kénatomok mikroszkopikus viselkedése akkor még szűz terület volt, de én nagyon élveztem a kénkristályok rombuszos szerkezetének földerítését. " A kutató laboratóriumának munkaasztalán vizsgálja az anyag mozgástörvényeit. Kísérleti eszközeit akár át is vihetné a szomszéd szobába, a mérések révén megmutatkozó mozgásegyenletek ugyanazok maradnának. Távoli égitestek hozzánk eljutó fénye tanúsítja, hogy az atomok és csillagok az Univerzum távoli vidékein is hasonló törvények szerint viselkednek, mint itt a Naprendszerben. A világon nincs kitüntetett megfigyelő. Nincs kitüntetett pont, ahonnan a világ "igazi" énje szebben megmutatkozik. A természetnek ezt a tulajdonságát "eltolási szimmetria" néven tartja számon a fizika.
Minden csillag por- és gázfelhőkből születik. Ha egy ilyen felhőn belül van egy anyagcsomó, akkor az – a gravitáció miatt – elkezdi beszippantani a környező anyagot. Az anyagcsomó egyre nagyobb tömegű lesz, a központi részén a gáznyomás és a hőmérséklet folyamatosan növekszik. Amikor már jelentősen "meghízott", akkor a gáz nyomása és hőmérséklete eléri azt a kritikus értéket, hogy beinduljon a termonukleáris reakció. A protonokból hélium atommag keletkezik. A négy proton tömege azonban nem egyezik meg a hélium atommag tömegével! A hiányzó tömegből energiasugárzás jön létre. (Lásd Einstein híres képletét, amely a tömeg és az energia közötti összefüggést mutatja. ) Csillag született. A centrumból kiáramló energia sugárnyomása a csillag anyagát kifelé tolja, de ennek a hatásnak áll ellent a gravitációs erőhatás. A két erőhatás kiegyenlíti egymást, így a csillag stabil állapotba kerül. Elméleti számítások azt mutatják, hogy a középpontban megszülető energiasugárzás kb. 1 millió év alatt éri el a felszínt!
centropuzzle.org, 2024