centropuzzle.org
Diomede Caraffa, Roberto Caracciolo, Antonio Bonfini művét Beatrixnak ajánlotta, Pietro Ransanót pedig Beatrix szólította fel a magyarok történetének megírására. Mátyás halála után Gyermeke nem született. Amikor Mátyás Corvin Jánost jelölte ki örököséül, Beatrix a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak volt eredménye Váradi Péter bukása, Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Esztergomban rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta, új házasság reményében. (II. Ulászló előző felesége az özvegy Brandenburgi Borbála volt, akivel nem történt meg a valódi esküvői szertartás, noha előzőleg már kötöttek egymással egy házassági szerződést. ) Bakócz Tamás Beatrixot titokban összeeskette Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formahibát ejtett (1490. ). (A házasságot nem hálták el, mivel Ulászló még a nászéjszaka előtt faképnél hagyta újdonsült hitvesét, s később is kizárólag tanúk jelenlétében volt hajlandó találkozni Beatrixszel. )
A királyné aztán később számos egyéb ok miatt is népszerűtlenné vált, melyek közül a legfontosabb az volt, hogy Beatrix – valószínűleg meddősége miatt – 14 esztendő alatt nem tudott trónörököst szülni Mátyásnak. Beatrix érkezésének ugyanakkor számos pozitív következménye is volt, neki köszönhető, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz számos neves alakja megfordult Magyarországon: a nápolyi kapcsolatok nyomán utazott hazánkba például a történetíró Antonio Bonfini és Petrus Ransanus, Diomede Caraffa, vagy Roberto Caracciolo, akiket munkájukban egyébként maga Beatrix is ösztönzött. Az itáliai stílusú udvartartásnak – is – köszönhetően Visegrád Közép-Európa szellemi életének központja lett, igaz, ezzel egy időben Mátyás elszigetelődött magyar környezetétől, amit az akkori arisztokrácia ugyancsak rossz néven vett. Beatrix tevékenysége aztán a fent felvázolt okok miatt más területen is negatív megítélés alá esett, így például politikai ambícióit már a kezdetektől fogva hataloméhségének tulajdonították.
Éppen Diósgyőrben kelt az irat, melyben leírja, hogy Besztercebányán adományoz számukra kőházat, és számos gkezdődtek tehát a leánykérések, melyek kezdetben nem sok sikerrel kecsegtettek. Visszautasította a magyar királyt a milánói herceg, a brandenburgi választófejedelem, és IV. Kázmér lengyel király is. Utóbbi esetben valójában a királyné, Habsburg Erzsébet volt, aki ellenezte a házasságot, és nem adta Hedvig nevű leányának kezét: Mátyást ugyanis trónbitorlónak nevezte, és Luxemburgi Zsigmond unokájaként magát tartotta a magyar korona jogos örökösének. Hedvig később egy bajor herceg feleségeként öt gyermeket, köztük négy fiút szült…Végül a Nápolyi királyságból érkezett kedvező válasz, és a kor szokása szerint követek útján, "per procuram" a házasság meg is köttetett. Aragóniai Beatrix 1476. december 8-án találkozott először férjével, és a leírások szerint azonnal vonzalom támadt köztük. Fényes ünnepségsorozat vette kezdetét, majd egy hónapig tartottak a lakomák és lovagi tornák, csak rövid gyász szakította meg a mulatságot: éppen a nápolyi követ-vőlegényt, Mátyás egyik nagybátyját, Dengelegi Pongrácz Jánost szólította magához az Úr.
Mátyás halála után Esztergomban rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta – egy új házasság reményében. Bakócz Tamás esztergomi érsek Beatrixot titokban "összeházasította" II. Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett. Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a "házasság" pápai felbontása (1500) után visszavonult Itáliába. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuano-ban élt. Ugyanitt hunyt el 1508. szeptember 23-án. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el, édesanyja mellé. ________________________________________________________ * Beatrix az Aragóniai-ház egyik törvénytelen ágának leszármazottja. Nagyapja Nagylelkű Alfonz (1396–1458), aki Aragónia királya, Barcelona grófja, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia és – 1442–1458 között – Nápoly királya is volt.
A magyar főnemesség ilyenkor nem egy ízben fejezte ki, hogy az illető hölgyből ennyi pont elég volt, az országhatáron kívül tágasabb. (Olyan, ami a Bánk bán főgonoszával, II. András feleségével, Merániai Gertrúd királynéval megesett, azért nem volt szokványos. ) Mátyás király felesége annyit költött, hogy mindig pénzszűkében volt A magyar történelem egyik legnagyobb hatású first ladyje Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix. Nem úgy önmagában, hanem a kíséretével együtt, mivel számos humanista gondolkodó, illetve reneszánsz művész érkezett vele a korszak egyik legjelentősebb államából, a Nápolyi Királyságból. Az esküvőnek így káprázatosnak kellett lennie. Csak a meghívók postázása, azaz a követek kiküldése húszezer forintra rúgott, ami majdnem annyi volt értékben, mit amennyit a hercegnő drágaköves ékszerben kapott a dél-itáliai hűbéresektől a hozomány részeként. A szakácsok összesen 24 fogást terveztek meg a menyegzőt megünneplendő (mindegyik fogás több ételből állt), de a nap rövidsége miatt végül nem lehetett feltálalni az összeset.
1508. szeptember 23. Szerző: Tarján M. Tamás "Hallván ezt Máttyás király [ti. hogy Beatrix közeleg] nagyon örüle, de mindjárást lankodni kezde had dolgában […] És mikoron az urak megötték vólna immáron a bélest Budán a mennyeközébe visszatérvén megtalálák az puszta hellyeket hazájokba. És ez veszedelemből elröttene mind az egész ország, és annak utána nemigen nagy merészséggel támadának a törökek ellen mert Máttyás király is asszonyiálkodni kezde, és annak kezde mindenbe ködvesködni. Így hüle meg az előbeli törökek ellen való tussokodásától. " (Heltai Gáspár) 1508. szeptember 23-án hunyt el Nápolyban Aragóniai Beatrix magyar királyné, aki Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) után egy rövid ideig II. Ulászló (ur. 1490-1516) hitveseként is trónra léphetett. Beatrix aztán minden idők egyik legnépszerűtlenebb királynéjának bizonyult, ami az asszony gyermektelensége mellett állítólagos hataloméhségére és intrikáira vezethető vissza. Hunyadi Mátyás királyunk második felesége 1457-ben, I. Ferdinánd nápolyi király (ur.
– 1504. november 9. ), Nápoly Trastámara-házi utolsó uralkodója IV. Frigyes néven, kétszer házasodott meg, első hitvese Savoyai Anna lett, aki egy leányt (Sarolta) szült neki, második felesége pedig Balzo Izabella volt, aki öt gyermekkel (Ferdinánd, Júlia, Alfonz, Izabella és Cézár) ajándékozta meg férjét János (1456. június 25. – 1485. október 17. ), később bíboros vált belőle Ferenc (1461. december 16. – 1486. október 26. ), Sant Angelo hercege I. Mátyás uralkodása közben 1474. szeptember 5-én jegyezte el a 14 évvel idősebb Mátyás, aki akkor már 10éve özvegy volt. A házasságot képviselő útján Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én kötötték meg. (Állítólag az ara nem érintetlenülment a házasságba, ugyanis a hirtelen haragú hercegnőnek tartott Beatrix úgytűnik gyilkosságot követett el, még mielőtt Mátyás felesége lett volna:megfojtotta szeretőjét, egy nápolyi fiatal udvaroncot. )Mátyásra nagy befolyást gyakorolt, különösen a fényes udvartartás kiépítésében, a humanisták támogatásában volt nagy szerepe, ugyanakkor Mátyásnak magyar környezetétől való elszigetelésében is.
centropuzzle.org, 2024