centropuzzle.org
11. cikk Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható. 12. cikk Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. 13. cikk Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
17. cikk Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. 18. cikk Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. 20. cikk Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni. 21. cikk Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
Az emberi jogok eredendő jogai minden emberi lénynek, bármilyen nemzetiségű legyen is, bárhol éljen is, bármi legyen a neme, etnikai származása, bőrszíne, vallása, nyelve, vagy egyéb állapota. … Az emberi jogok közé tartozik többek között az élethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, az oktatáshoz és a munkához való jog. Az emberi jogok mindenkire megkülönböztetés nélkül érvényesek. A nemzetközi emberi jogok lefektetik a kormányok azon aktív magatartásra vagy éppen valamilyen magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettségeit, amelyekkel elősegíthetik, hogy egyének és csoportok gyakorolhassák emberi és alapvető szabadságjogaikat. Az ENSZ 1945. évi alapítása óta egyik legfontosabb célja elősegíteni és elérni, hogy az emberi jogokat mindenki élvezhesse, az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak megfelelően. "Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg […] a Közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell…" - Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője, 1948.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) TörténeteSzerkesztés A nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia – tartózkodott a szavazástól. Felépítése és főbb elveiSzerkesztés A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.
Ha ezt valamiért nem tudod előteremteni, segítséget kapsz az államtól. Az anyákat és a gyermekeket külön támogatások illetik meg. 26. cikk Jogod van tanulni. Az elemi oktatás mindenkinek kötelező és legalább annak ingyenesnek is kell lennie. A szülők dönthetnek arról, hogyan nevelik a gyermekeiket. 27. cikk Jogod van részt venni a kulturális életben, és élvezheted a művészetek és a tudományok előnyeit. 28. cikk Jogod van ahhoz, hogy olyan társadalomban és nemzetközi rendszerben élj, amelyben az emberi jogok érvényesülnek. 29. cikk Kötelességeid vannak a közösséggel szemben. Jogaidat törvény korlátozhatja annak érdekében, hogy mások jogai, illetve a demokratikus társadalom érdekei is érvényesülhessenek. 30. cikk Senkinek sincs joga ahhoz, hogy az emberi jogokat semmissé tegye.
14. cikk Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében. 15. cikk Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. 16. cikk Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
Köztük van többek között a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény (1948), a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (1965), a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1979), az egyezmény a gyermekek jogairól (1989) és a fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény (2006). Az Egyesült Nemzetek Szervezete aktívan dolgozik azon, hogy meghatározza és ellenőrizze a nemzetközi emberi jogi normákat, és segítse a tagállamokat azok alkalmazásában. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felel az emberi jogok védelméért és alkalmazásáért, valamint az emberi jogi programok megvalósításáért az ENSZ-ben. Az Emberi Jogi Tanács, amelyet 2006. március 15-én hozott létre a Közgyűlés, átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testülete lett az ENSZ-nek. A Tanácsban 47 állam képviselője foglal helyet, feladatuk az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése, az emberi jogi sértések elleni fellépés, és ajánlások tétele, beleértve az emberi jogi vészhelyzetek kezelését is.
centropuzzle.org, 2024