centropuzzle.org
Szilágyi N. Sándor 2008. A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. 105–117. Tolcsvai Nagy Gábor 2018. Az anyaország és a külső régiók, a határtalanítás. 150–163.
Azóta nyelvtudományi szempontból az ilyen viták eldőltek, meg is szűntek. " (Kontra Miklós kiemelése. ) A kötetek azonos szerkezetűek, az itt prezentált eredmények egységes kérdőívvel, valamint megismételhető empirikus kutatások alapján történtek, a vizsgálat szempontjai azonosak, s az európai kontaktológiai és szociolingvisztikai kutatásokkal összhangban vannak. Mindegyik kötet fontos részét képezi a vizsgált terület földrajzi, demográfiai jellemzőinek, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetének a feltérképezése, de fontos helyet kap a nyelvi attitűdöknek, a nyelvi konfliktusoknak a vizsgálata, s annak a megállapítsa is, hogy a magyar nyelvnek milyen az oktatásban, a közigazgatásban, valamint a médiában betöltött szerepe. A kimondottan nyelvészeti/nyelvhasználati vizsgálatok túlnyomórészt a kétnyelvűség kérdéseit taglalják, de kitérnek arra is, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok nyelvhasználata között mely azonosságok és különbségek mutathatók ki. Az említett nagyszabású szociolingvisztikai kutatásból a horvátországi magyarok az 1990-es évek délszláv konfliktusai miatt kimaradtak, így csak 2013 őszén indult meg itt a nyelvhasználati vizsgálat, s 2016-ban jelent meg kollektív munka eredményeként a kötet.
a nanuk 'jégkrém') és alaki kölcsönszavak is (pl. invalid 'rokkant'). Pusztai Ferenc (1994: 418), aki az értelmező szótár átdolgozási munkálatait vezette, ugyanezen a kongresszuson tartott előadásában elismerte, hogy szükség van a magyar nyelv határon túli változatainak formális regisztereiben használatos elemek egy részének szótárazására, ám határozottan ellenezte, hogy ezek közt "kevert" elemek -- vagyis kontaktusjelenségek -- is legyenek. Ugyanakkor kizárta azt a lehetőséget, hogy már a készülő új kiadásba is bekerülhessenek határon túli elemek (akkor is, ha nem volnának "kevertek"). Ennek -- egyébként teljesen jogos -- indokaként Pusztai a kisebbségi magyar nyelvváltozatok sajátos szókincsének megismerését célzó kutatások hiányára hivatkozott. Fontos megjegyezni, hogy Pusztai nem Lanstyák és Szabómihály indítványára reagált, tőlük függetlenül fogalmazta meg az igényt, sőt követelményt, hogy "értelmező szótárainknak is a teljes magyar nyelvterület léptékében kell elkészülniük" (i. h. ).
Ennek következményei a nyelv minden változatában és valamennyi szintjén jelentkeznek. Ez nem meglepő. Meghúzásuk/kialakulásuk után a politikai határok elkezdik befolyásolni a határon belül és azok másik oldalán beszélt nyelvváltozatokat. Mivel ezek az adminisztratív határok meghatározzák a nyelvet beszélők szociális hálóit, természetes, hogy a határon belüli kapcsolatok felerősödnek, a határon átnyúló kapcsolatok pedig ilyen-olyan akadályokba ütköznek. Így az államhatárok kettős természetűek: egyszerre idéznek elő konvergenciát és divergenciát. A határon belüli változatok fokozatosan elkezdenek egymáshoz közeledni és a kiegyenlítődés irányába fejlődni, míg a határ másik oldalán rekedt változatokban lassan és fokozatosan jelentkezik a különfejlődés. Annak ellenére, hogy az 1920-ban, Trianonnal kezdetét vett időszakot ma már sokan új nyelvtörténeti korszakhatárként kezelik, és az utóbbi három évtizedben nagyon sok tény, adat és ismeret halmozódott föl a magyar nyelv határon belüli és kívüli változatairól, az elmúlt évszázad nyelvi folyamatairól – ha úgy tetszik: Trianon nyelvi következményeiről – még nem rendelkezünk rendszerezett, szintetizált tudásanyaggal.
centropuzzle.org, 2024