centropuzzle.org
Az 1960-as, 70-es években két szerző tűnt fel, akik – véleményem szerint – új hangot ütöttek meg az erotikus költői beszédben: Kemenes Géfin László és Major-Zala Lajos. Sokatmondó, hogy nem a hazai irodalomban, hanem a nyugati tájakon bomlott ki és talált befogadó fülekre ez az artisztikummal átszőtt, szokatlan obszcenitás. Major-Zala Lajos (1930–2006), az 1949-ben Svájcba emigrált költő több kötetet is szentel 1972 és 1984 között az erotikus megszólalásnak. Ilyenek a Csonton virág, a Rontásbontó, a Karazis, a Támadj föl, az Édes és a Leszámolás. Kísérlete a szerelmi együttlét, a férfi és a nő érzelmi és fiziológiai állapotának leírását tekinti fő céljának. Maga így vall törekvéseiről Testamentum című kötetében (Auróra, 2004): "A nyelvről a nyelvben, szerelemről a szerelemben. Nem szégyellem bevallani, új szerelmi líráról álmodoztam, inkább magamnak, mint másoknak, ha már költő és férfi vagyok. A pókhálók lepte mámoros vidéket megmutatni, a maga varázslatos valóságában, elűzni a homályt, beengedni a napsugár éltető és tabuolvasztó erejét.
Magyar English Oldalunk cookie-kat használ, hogy színvonalas, biztonságos és személyre szabott felhasználói élményt tudjunk nyújtani Önnek. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével ezen cookie-kat elfogadja. A további cookie beállításokról a gombokra kattintva rendelkezhet. További információk Beállítások módosítása Elfogadom
"Pinahaj-szőnyeg", "gyönyörhüvely", "szépujjam" – az egyedi szóalkotások egy lehetséges nyelvújítás felé törik az utat. Ám azzal a költő már tabukba ütközött, amikor obszcén szavakat, kifejezéseket igyekezett behozni a köznyelvbe. Ennek részeként egy televíziós interjújában kifejtette, hogy a pina az egyik legszebb szavunk. Major-Zala nem adta fel, hogy a normális nyelvhasználatból kivetett formákat, tabusított, obszcén szavakat használja köznyelviként és művésziként, és számos kötetében, versében erőltette ezt a "újítást". Csakhogy ezek a szavak nem véletlenül nem váltak bizalmas alakká. Az ízlés, az alkalom, a mérték az, ami használatukat tolerálhatja. Major-Zala azonban mértéktelenül élt e szavakkal – nyelvújítása ily módon nem ért célt, az obszcén szavak erőltetett használata magányos és folytathatatlan kezdeményezés maradt. Kemenes Géfin László, az 1956-ban Kanadába emigrált író, költő Fehérlófia című eposzával szerzett nevet e téren. A mű húsz évig készült, az első kiadást – még Nyugaton – követte a második, már itthon, 1991-ben, a Szépirodalmi Kiadó jóvoltából.
Ez a viharos életrajzi jelleg sokakat elriasztott az utóélet, a befogadás nyomait figyelve. Pedig akárcsak más szerelmes verseiben, a Fanny-költészetben is szinte éteri tudott lenni nyelvében, ahogy szeretkezésüket leírja: Csupán egy pillanat, s egy új világba léptem. Elájultam, vagy ébredek? Köröttünk csend. Kék, őrült vadvirágok kezdtek forogni homlokom megett. (... ) Sokan vannak, kik erről mit se tudnak, vagy nem akarják hallani, pedig egyedül ezt nevezem szerelemnek a lepedőnktől fel az egekig. Vagy egyik legszebb vallomásversében, ahol egészen eltávolodik az erotikától: "Megvédlek, vénség, magamtól, fogadtam, / s el sem képzeltem, hogy a szerelem / hatalmasabb. Most itt ülök melletted / s hosszú, szőke hajadon a kezem" (Szerelmes vers). Az Eric-szerelem szonettjei a magyar költészet legkiemelkedőbb alkotásai, némelyik versben szürreális képekig merészkedik: ".. mellett / megszédülök. Ha átölellek, / karomból kiesik a csont" (Náladnál kétszer idősebbnek). Már-már mpresszionista hatást kelt az Amárhoz írott dalszerű költemény, melyben a kedves testrészeit veszi sorra: Gerince mint jégleple síkon kis sátrak elnyúlt tábora – halánték-tája tóvidék, s mikor feláll, oly mámorítón arányos mint nagy hópihék.
centropuzzle.org, 2024